Nem is volt nehéz elérni, mindössze vásároltam - hitelre.
A törlesztésen már túl vagyok, mégsem felejtem el a hitelt nyújtó bankot - ők pedig engem. Nem túl sűrűn, de rendszeresen kapom az ajánlatokat: egyszer 1 millió, máskor 2 millió ott hever náluk, kizárólag arra várva, hogy az enyém lehessen.
Azt is megtudhatom - nem kis büszkeséggel - hogy mindezt kiemelt ügyfélként érdemlem meg. Gyorsan meg is néztem a leggazdagabb TOP 100 listát, hát nem kifelejtettek!
Anélkül, hogy tovább részletezném, számlavezető bankomtól és más pénzintézetektől, akikkel eddig volt valamilyen ügyem, szintén kapok időnként ilyen, és ehhez hasonló visszautasíthatatlan ajánlatokat.
Hiszen ez csodálatos! Különböző bankokban hevernek a millióim!
És ahogyan a lejtőn, úgy az emelkedőn sincs megállás: nemrég telefonon kerestek, és egy lelkes gratulációt követően megtudhattam, hogy már személyes pénzügyi, befektetési tanácsadóm is van. Ja, kérem ...
És hogy mi ezzel a bajom? Hiszen a kedves ügyfeleket (leendő ügyfeleket) illik tájékoztatni a lehetőségeikről. Értük van minden.
Csakhogy az átlagos pénzügyi, befektetési ismeretekkel - és mint tudjuk, ez nem túl magas szintű - rendelkező "célcsoporttal" szemben a csábítás, meggyőzés, időnként azt is mondhatnám "bepalizás" ezernyi trükkjét ismerő, marketing ismeretekkel, eladási technikákkal felvértezett, tréningeken edződött szakértők, vagy álszakértők állnak.
Milyenek is az esélyek? Ezek után mondhatjuk, hogy a kedves ügyfél miért nem gondolta át rendesen, miért nem olvasta el a 30 oldalas szerződést mellékleteivel, a kifüggesztett hirdetményeket, miért hitt mást, mint ami magyarul(?) le van írva stb.
No de miért kell mindenben a rosszat látni? Kergessük el a sötét gondolatokat, inkább örüljünk, hogy így törődnek velünk.
Vissza is ülök a telefon mellé, várom Soros György hívását egy baráti találkozóra.
