A befektetések dzsungelében való eligazodás lehetőségeiről korábban már írtam itt. Ezúttal az egyszerű bankbetét ravaszságairól ejtenék néhány szót.
Vagy nem is olyan egyszerű?
Azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy a bankbetét a legbiztonságosabb befektetések közé tartozik, hiszen bankcsőd esetén személyenként és hitelintézetenként jelenleg 50.000 euró mértékig (de forintban) garanciát vállal rá az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
Az alacsony kockázat természetesen együtt jár a viszonylag kis hozammal, ami általában nem éri el az infláció mértékét. De csak általában, hiszen épp napjainkban a magas jegybanki alapkamat és a betétesek pénzéért vívott harc rövidtávon az egyik legjobb befektetéssé tette a bankbetéteket.
Mire érdemes figyelni?
Valószínű, hogy a kamat nagysága fog minket elsőként érdekelni. Ha azonban - egyébként hasonló feltételek mellett - találkozunk egy kiugróan magas ajánlattal, kezdjünk el gyanakodni, nem biztos, hogy jó munkánkért szeretnének minket megjutalmazni.
Fontos kérdés a kamatperiódus hossza. Mivel pénzünk a kamatos kamat számítása szerint gyarapszik, nem mindegy számunkra, hogy évente, negyedévente, vagy havonta írják jóvá a kamatot, ami ezután a tőkénkkel együtt kamatozik tovább.
Ne felejtsük, hogy a kamat mértékét mindig éves kamatként kell értelmezni, vagyis pl. 12 % kamat és negyedéves kamatperiódus esetén a negyedév végén 4% íródik hozzá a tőkénkhez.
Figyeljünk az apró betűs részekre, vegyük észre például, ha az akciós kamat csak az első kamatperiódusra érvényes, és utána már csak a kisebb, hétköznapi kamat lesz érvényes betétünkre.
Nem árt tudni, hogy a lekötött betét esetében, ha a futamidő vége előtt mégis hozzá szeretnénk jutni a pénzünkhöz, ennek milyen következményei lesznek. Biztos, hogy rosszul járunk, a kérdés csak az, hogy kicsit, vagy nagyon (inkább nagyon).
Végezetül számoljunk azzal is, hogy ez a kamat a jelenlegi törvények szerint jövedelemnek minősül, és 20 % adót levon belőle a pénzintézet. A jó hír, hogy ezzel nekünk nincs semmi dolgunk.
