Az MNB hiteleket szigorító javaslatára szinte azonnal ellenvélemény-özön zúdult
(a javaslat minimalizálná az önrészt, a törlesztőrészletet maximalizálná a fizetés függvényében, szigorítaná a devizahitelek felvételét is).
A Bankszövetség, a Lízingszövetség, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ), és szinte mindenki, aki hitelezni szeretne, egyetértett a javaslat céljával, de megkésettnek vélték, és számos más ellenvélemény is elhangzott. Emberek tömegénél zárná ki a hitelhez jutás lehetőségét, kérdéseket vet fel a már meglévő hitelekkel kapcsolatban, de az is tény, hogy a magyarok találékonysága nem ismer lehetetlent és (ország)határokat.
Biztosan lehetne még bőven érvelni ellene és mellette is. Én nem tenném, fog ez még bőven csiszolódni, várjuk ki a végét.
Mindössze két költői kérdést tennék fel igen halkan:
- Vajon kik bombázzák a lakosságot mindenféle ravasz hitelkonstrukciókkal, melyek eleinte igen barátságosnak tűnnek, de előbb-utóbb jön a fekete leves (hisz tudjuk, nincs ingyen ebéd)?
- Egy pillantást vetve országunk eladósodottságára, mikor, hogyan, mi célból alakult így, vajon milyen példát is látunk magunk előtt?
